- Mikor döntötted el, hogy írni fogsz?
- A 8. osztályos angol tanárnőm adta meg a kezdő lökést. Minden pénteken az volt a feladatunk, hogy írjunk egy 1 oldalas rövid   történetet. Imádtam. Mindenki más az osztályban nagyon utálta.
- Tanultál valahol írni?
- Nem igazán. Pszichológiából diplomáztam. Néhány írói kurzust csináltam végig.
- Hogyan telik egy napod?
- Reggel korán felkelek, nekiveselkedem az írásnak, mielőtt a telefon el nem kezd csörögni. 8:30-ig dolgozom, aztán kiviszem a   kutyát sétálni. Ezután újra dolgozom egy rövid ebédszünettel, és általában 3 óra fele befejezem.
- Nagyon izgatott voltál, amikor az első könyved megjelent?
- Hogy izgatott voltam, az nem kifejezés. Amikor megláttam a könyvemet egy könyvesboltban, majdnem elájultam! Arra gondoltam:   mi lesz, ha nem veszi meg senki? De hála Istennek, sikeres volt.
- Milyen tanácsot tudsz adni annak, aki könyvírásra vállalkozik?
- Olvasson sokat! Tanulja meg, hogyan is kell ezt csinálni. Döntse el, milyen stílusban akar írni! Csináljon egy vázlatot, és kezdje el!   Ne mondja azt soha, hogy nem tudja megcsinálni! Csak üljön le, és írja tele az oldalakat. Nem szabad elfelejteni, hogy senki nem   fogja kiadni a könyvet, ha nem írod meg!
- Ha nem író lennél, milyen munkát szeretnél magadnak?
- Hannah Swensenhez hasonlóan megpróbálkoznék egy kávézó-süteményes bolttal. Majdnem annyira szeretek sütni, mint írni.
- A sütemény receptek a könyvben a saját receptjeid?
- Igen. Kérdezd csak a családomat! Ők a sütemények különböző verzióit kóstolják már évek óta. Sok receptem a nagymamám   kézzel írott recept gyűjteményéből származik. Ezeket aztán javítgatta az édesanyám és a két nővére, végül pedig én  változtattam   rajtuk. Telente, Minnesotában nagyon sokat sütünk. Ez felmelegíti az egész házat. A könyvbéli receptek egy másik részét pedig a   Hannah rajongóktól kapom.
- A könyveid szereplőit valóságos emberekről formázod?
- Nem, ők abszolút kitalált személyiségek. Csak valóságosnak tűnnek. Néha, amikor megírom egy könyv vázlatát, eldöntöm, hogy   csak olyan karaktereket szerepeltetek, akik a vázlatban is szerepelnek. Ezek a karakterek élik a saját életüket. Úgy érzem,   mindenkit ismerek Lake Eden-ben, és néha szeretném őket meghívni vacsorára vagy csak elbeszélgetni velük.
- A helyszínek valóságosak a könyveidben? Mint Lake Eden?
- Nem, ezek is többnyire kitalált dolgok. Olyan, mint minden más kisváros, amit láttam. Néhány hely valóságos, mint a Hal & Rose   Kávézó. Ez egy kávézó abban a kisvárosban, ahol felnőttem.
- Milyen volt felnőni egy minnesotai kisvárosban?
- Sok előnye van annak, ha az ember egy kisvárosban nő fel. Mindenki ismer engem, ha bármire szükségem van, vagy valami történik   velem, bárkitől kérhetek segítséget. Gyerekkorban ideális, tinédzserkorban már nem annyira. Amikor a fiúm hazavitt, a szomszéd   számolta a perceket, hogy meddig is ülünk még a kocsiban.
- A telek tényleg olyan nagyon hidegek Minnesotában?
- Óh, igení!
- Ha tudni akarod mennyire hidegek, hajolj egy időre a mélyhűtőbe! És emlékeztesd magadat, hogy még mindig 5 fokkal melegebb a   mélyhűtőd, mint a tél Minnesotában.
- Édesanyád hasonlít Deloresre?
- Nem, annyira különböznek, amennyire csak két ember tud.
- Hannah összeházasodik Normannal: Vagy Mike-kal?
- Ebben nem tudok segíteni. Hannah még nem érett meg a házasságra, és boldog a saját életével…egyenlőre. Azt tudom, ha úgy   dönt, hogy férjhez megy, a helyes utat választja.
- Hasonlítasz Hannah-ra?
- Mind a ketten imádunk sütni. És mind a ketten szeretnénk pár kilótól megszabadulni. De Hannah-nak ehhez van akarat ereje,   nekem nincs.
- Férjnél vagy?
- Igen, és van 5 gyermekünk is. Nyaranta, amikor meghívjuk a barátainkat, van, hogy 36-an is összegyűlünk, sütünk, természetesen   Hannah receptjeiből!
- Hannah macskáját Mósét a sajátodról mintáztad?
- Nem, Billie egy lány cica. Mósét Billie udvarlójáról mintáztam, akiért megőrül.


Forrás: www.murdershebaked.com